|
A darab a 1929-33-as Nagy gazdasági válság után íródott. Kelemen Félix gyártulajdonos papa, Kató lánya kiházasításával akarja elkerülni, hogy az üzeme csődbe jusson. Meg is van a jelöltje egy dán milliárdos - Villy Andersen tápszergyáros - személyében. Akarhat-e egy lány ennél többet? És mégis ... Ő eközben inkább szerelemről álmodozik, és látni se akarja a milliárdost. A sors azonban az útjába sodorja a jelöltet, aki kinyilatkoztatja, hogy esze ágában sincs megnősülni. Az üzlet se hozza lázba, inkább egy velencei kalandra szavaz. Andersen másképp se tartja magát a papírformához. Nem öreg, viszont jóképű és eléggé szemtelen. De azért baj lehet kicsit a látásával, mert hősnőnkben elsőre csak egy ugráltatandó titkárnőt lát. Ez aztán kockázatos "bosszúra" sarkallja Katót. Fiúnak is hajlandó beöltözni, hogy Villy közelében lehessen és a gyakorlatban is megtanítsa arra milyen az, ha egy nő egyszerre „egy kicsit angyal" és "egy kicsit démon”. Néha viszont fiú.
|
|
Bársony Rózsi Dénes György Feleki Kamill Verebes Ernő Turay Ida Kabos Gyula
|
Operett három felvonásban. Bemutató: 1934.12.23., Fővárosi Operettszínház. Itt a Fővárosi Operettszínházban 1948.05.15-én Halász Rudolf átdolgozásában újra bemutatták és az eredeti premier után 80 évvel, 2015.03.13-án, újra!
Német cím: 'Ich und mein Brüderchen' [1935] ill. 'Ich und mein kleiner Bruder', angol cím: 'I and my kid brother' (valószínűleg nem mutatták be). Dániában (!) 'Mig og min Lillebror' címmel játszották [1935]. Az darab eredetijének 2 plakátja a 'Képek'/'Plakátok' menüpont alatt megnézhető.
|
|
Az 2014/15-ös színházi évadban időrendben a következő színházak mutatták be: a Pécsi Nemzeti Színház, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház és a Budapesti Operettszínház. Lásd 'Címlap'.
|
|
|
