Fekete Péter bizony nagyon peches alak. Róla szól a dal: "Meg vagyon írva, hogy pénzt, azt te sose keress, / S legyen az gesztenyeszín, barna, veres: / Nőt soha meg ne szeress!". És ez nem minden, mert közben még másokra is balszerencsét hoz. Lucien Ouvrier, a nagymenő üzletember, hatalmas fogadást ad. Az általános influenza járvány miatt, azonban személyzet nélkül marad. Felveszik hát inasnak Pierre Lenoir-t, azaz Fekete Pétert. Hiába szabadkozik, de aztán "bizonyít". Leszakad a függöny, a liftbe ragadnak a vendégek ... Ahol megjelenik, minden balul sül el. Egy tőzsdecápa ilyesmitől persze nem riad meg, hanem azonnal meglátja az esetben rejlő üzleti lehetőséget. Hiszen itt egy csodafegyver, Pierre személyében, akivel/amivel befolyásolni lehet még a tőzsdét is. Részvénytársaságot is alapítanak, az üzleti életben addig ismeretlen, Fekete Péter elnökletével. Ha az elnök úr részvényeket vesz, akkor azok esni kezdenek. És jó annak, aki ezt valahogy tudja előre! Viszont a mi Pierre Lenoir-unk annyira peches, hogy most még a balszerencséje is elhagyja. Nyerni kezd a tőzsdén! Bár lehet, hogy ennek más az oka? Lucien Ouvrier húga ugyanis - a jóslatokkal ellentétben - mégis képes megszeretni a csetlő-botló Fekete Pétert. Míg Pierre az üzleti élettel barátkozik, addig Lucien is számára ismeretlen terepre téved. Az addig észre se vett titkárnőben felfedezi a nőt, az embert (?).
|
Ajtay Andor Mihályi Ernő Kiss Manyi Kelemen Éva
|
Bemutató: 1943.06.04. (1943.06.01.?), Vígszínház.
Az egyik régi előadás plakátja a 'Képek'/'Plakátok' menüpont alatt megnézhető. A darab 1993-as Vígszínházi előadásámak felvételét néha sugározza a tv.
A Vígszínház 1990.03.16.-i bemutatójához köthető a darab újra felfedezése.
|